Pontosidő

Sziasztematikus határellenőrzés

Meggyűlhet a baja annak, aki Európán kívül nyaral

(Forrás: ORIGO/MTI 2017.05.31. 19:10)

Az egymás után bekövetkező terrortámadások következményeként április elején életbe lépett egy uniós rendelet, amely szisztematikus határellenőrzéseket vezetett be a schengeni övezet külső szakaszain. Ez egészen pontosan azt jelenti, hogy befelé és kifelé is átvilágítják az utazókat, az okmányaikat pedig összevetik a különböző adatbázisokban tárolt adatokkal.

Már az első napokban kígyózó sorok alakultak ki az érintett zónákban, amelyből az is következik, hogy a nyári turisztikai dömping egészen zsibbasztó várakozási időket hozhat. A magyaroknak kiváltképp főhet a feje, hiszen az ország déli határszakasza egyben a schengeni övezet vége is. A Migrációkutató Intézet szerint fontos a biztonság, de az általános ellenőrzések helyett jobb lenne célzott kontrollokkal operálniuk a hatóságoknak, ez ugyanis nem szúrna ki a nyaralókkal.

Április 7-től él az Európai Parlament és az Európai Tanács közös rendelete, amely szisztematikus határellenőrzést vezetett be a schengeni külső határokon a be- és kilépő irányban egyaránt. Ez előírja, hogy a szabad mozgás uniós jogával rendelkező személyek (tehát az uniós állampolgárok) adatait az uniós adatbázisokban tárolt információkkal kell összevetni. Emellett az Európai Bizottság két rendszert is bevezetett: az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) a vízummentes harmadik országok állampolgáraira vonatkozik, míg az Európai Határregisztrációs Rendszer (EES) a vízummal rendelkező és vízummentes személyek európai uniós határátlépéseit követi nyomon - írja a Migrációkutató Intézet elemzése.

A gyakorlatban mindez azt jelenti, hogy a tagállamok kötelezettségévé vált

  • a schengeni külső határok bármilyen irányú átlépésekor a személyek ellenőrzése az európai uniós és nemzeti adatbázisokban,
  • a harmadik országbeli állampolgárok esetében az eddig csak a beutazásukkor végzett ellenőrzés kiterjesztése a kilépésekre is.

Vagyis áprilistól minden esetben, minden személynél, aki az EU külső határát átlépi, az adatait is le kell futtatni a nyilvántartásokban.

Az új ellenőrzést értelemszerűen a magyar-horvát, a magyar-ukrán és a magyar-szerb viszonylatban lévő határátkelőhelyeken mind belépéskor, mind kilépéskor alkalmazni kell. A magyar-román határon a Magyarországról kilépő utasokat csak szúrópróbaszerűen, kockázatelemzés alapján kell vizsgálni, a belépő irányban azonban valamennyi utasra az új ellenőrzés vár.

A hatályba lépést követően már az első napokon hatalmas sorok alakultak ki az érintett szakaszokon, mindez pedig előrevetíti, hogy a nyári turisztikai szezonban extrém hosszú várakozási időkkel találhatják magukat szembe a pihenni induló és onnan hazatérő emberek.

A torlódások elkerülésére a rendelet elvileg kínál megoldást: amennyiben a szisztematikus ellenőrzések aránytalanul lassítják a határforgalom áramlását, a tagállamok dönthetnek a felfüggesztéséről. De csak akkor, ha a rendőrség elemzése azt állapítja meg, hogy a könnyítése nem okoz biztonsági kockázatot.

Az új helyzet miatt a magyar rendőrség már figyelmeztette is az utazókat, hogy amennyiben a schengeni térségen kívülre kívánnak kiutazni, ne a megszokott időben, hanem korábban induljanak el. De más országok is érzékenyen reagáltak a fejleményekre, Horvátország például a brutális hosszú kocsisorok láttán április 8-án - tehát egyetlen nappal az új szabály hatályba lépése után - ideiglenesen felfüggesztette a szigorított határellenőrzést a horvát-szlovén és a horvát-magyar határon. Az elmúlt másfél hónapban több állam (például Magyarország, Ausztria, Bulgária, Görögország és Olaszország is) jelezte a szigorított határellenőrzés felfüggesztését. A tagállamok számából látszik, hogy a gond már most nagy, és még el sem kezdődött a nyári turistaidőszak.

A frissen bevezetett uniós jogszabály-változások eredete egészen 2015-re nyúlik vissza, amikor a terroristatámadásokra és a külföldi terroristák megjelenésére válaszul az Európai Bizottság egy javaslatcsomagot terjesztett elő. Az alapprobléma az volt, hogy egyre több uniós polgár, illetve a tagállamok területén tartózkodási joggal rendelkező személy utazott Szíriába és Irakba, hogy ott a fegyveres konfliktusban részt vegyenek és az Iszlám Állam kötelékeiben harcoljanak. A brüsszeli kezdeményezés céljaként azt jelölték meg, hogy az EU hatékonyan tudja kezelni a migráció és a biztonság terén jelentkező kihívásokat.

Erre azért volt szükség, mert a terrorszervezetek klasszikus értelemben vett szervezeti felépítése az elmúlt években megváltozott, új típusú fenyegetettségek keletkeztek. Az Iszlám Állam előretörése pedig alapjaiban változtatta meg a terrorizmus elleni küzdelem eszközrendszerét.

Az Iszlám Állam propaganda tevékenységének sikere abban látszik a leginkább, hogy egyre nagyobb számban képes az iszlám vallású, vagy az iszlámra áttért európai állampolgárokat megszólítani.

A radikálizálódók több ezres számban utaznak ki a szíriai és iraki hadszíntérre, az pedig könnyen belátható, hogy a harcokban részt vevő muzulmánok az Európai Unióba való hazatérésüket követően komoly veszélyt jelenthetnek. A kockázat Magyarországot sem kerüli el, hiszen a visszaáramló harcosok számára Magyarország a földrajzi elhelyezkedése miatt valódi tranzit államá vált.

Arany középút

Az teljesen egyértelmű, hogy a fizikai és a jogi határzár, illetve a külső határok védelmének megerősítése a migrációs válság és a terrorizmus elleni fellépés egyik alapvető eszköze. A szisztematikus ellenőrzés bevezetésével valóban szigorodott a határforgalom kontrollja, csakhogy ezzel párhuzamosan az uniós állampolgárok átkelése is megnehezült, a tagállamokat sújtó, túlzott adminisztratív terhekről már nem is beszélve.

A megoldás a célzott  ellenőrzések visszaállítása lehet, amely amellett, hogy biztosítja az utasforgalom zavartalan áramlását, megfelelő válaszlépést jelent a biztonsági kihívásokra is. Utóbbi szempontjából ugyanis a legfontosabb elem a szélsőséges nézetekre fogékony személyek és csoportok feltérképezése, illetve szűrése. Ehhez pedig tovább kell növelni a felderítésben és az elhárításban részt vállaló rendvédelmi szervek hatékonyságát.

Hogy lesz-e változás a tapasztalatok alapján a jelenlegi határellenőrzési gyakorlatban, az egyelőre kérdéses, az viszont biztosnak látszik, hogy aszisztematikus határellenőrzésre vonatkozó rendeletet mindenképpen felül kell majd vizsgálni.

Már csak azért is, mert bizonyos csoportok esetében (gyermekkorúak, iskolás kirándulócsoportot, vagy a határ mentén lakó ingázók) – mindenképpen kivételt kellene tenni a szigorított ellenőrzés végrehajtása alól.

Forrás: ORIGO/MTI

Copyright