Pontosidő

Fogyasztói megtévesztések slágerlistája (3. rész)

Fogyasztói megtévesztések slágerlistája (3. rész – megtévesztő akciók és reklámok)A vonzóan alacsony árak láttán nő a vásárlási kedv – sokszor az ár alapján döntünk két termék között, keressük a kedvezményes lehetőségeket. Akciós kínálat van is, de, hogy mitől akció az akció, az bizony, sokszor nem derül ki…

Előfordul, hogy a meghirdetett termékek már az akció kezdetén sem kaphatóak, vagy nem tudjuk, hogy valójában meddig tart a kedvezményes időszak és mitől akció az akció. „Akciós bőrcipő csak ma” szlogennel szórólapokat kaphatunk naponta januártól decemberig, és a „Végkiárusítás” után is működhet az üzlet még évekig.

A termék áráról és az akció okáról a forgalmazónak mindig valós és pontos tájékoztatást kell adnia, egy ígért kedvezmény sosem sugallhat valótlan megtakarítási lehetőségeket. Nem lehet egy olyan árhoz képest kedvezményes a vételár, melyet a vállalkozás sosem vagy csak nagyon rövid ideig alkalmazott, a fogyasztónak tudnia kell a valós kedvezmény mértékét, így tisztában kell lennie az eredeti és az akciós árral is.

Az is előfordul, hogy nem a reklámban szereplő tulajdonságokkal rendelkezik egy termék, az újságban szereplő ígéret nem felel meg a valóságnak, vagy esetleg úgy hirdetnek egy terméket egyéves jótállással, mintha extra kedvezményt kapnánk, pedig az adott esetben lehet, hogy ez törvényi kötelezettsége a kereskedőnek. A fogyasztók gyakran sérelmezik azt is, hogy a csalogató reklámok lényeges információi csak apró betűkkel vannak – vagy egyáltalán nincsenek – feltüntetve, esetleg csak idegen nyelven szerepelnek az útmutatóban.

Éppen ezért minden fogyasztónak érdemes mindig előre tájékozódnia, valójában mennyi megtakarítást jelent egy akció és tényleg annyira vonzó-e a kínálat, mint ahogyan azt a kereskedő feltünteti. Amennyiben pedig a fentiekhez hasonló megtévesztést tapasztal bárki, tegyen bejelentést az illetékes hatóságnál, hiszen a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat (köztük a megtévesztő hirdetéseket, reklámokat) 2008 óta törvény tiltja Magyarországon, lehetővé téve a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, a Gazdasági Versenyhivatal, valamint a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (megszűnése után az MNB-nek) az eljárását jogszabálysértés esetén.

Copyright