Pontosidő

Jogszabályi változtatások a fogyasztók érdekében

Jogszabályi változtatások a fogyasztók érdekébenA helyenként laza, nem egyértelmű előírásokkal több vállalkozás visszaél, a fogyasztók pedig a jogszabályi hiányosságok miatt egyes területeken még mindig kiszolgáltatott helyzetben érzik magukat a vállalkozásokkal szemben, így ahhoz, hogy ténylegesen egyenrangú felekké váljanak, jogszabályi változtatásokra lenne szükség.

Nézzünk meg tehát néhány olyan, sokakat érintő területet, ahol a nem egyértelmű szabályozás visszás helyzetet teremthet!

Lehetséges, hogy három hónapig áll egy mosógép a szervizben. A jelenlegi jogszabály előírása szerint hibás termék esetében csak „törekednie kell” a kereskedőnek arra, hogy a kijavítást vagy a kicserélést legfeljebb tizenöt napon belül elvégezze, és mivel cserekészülék biztosítása sem kötelező, előfordulhat, hogy egy többgyermekes családnál három hónapig kézzel kell mosni, mert egy külföldi alkatrész nem érkezett meg határidőre.

Előfordul, hogy a hibás készülék háromszori sikertelen javítása után a kereskedő még mindig nem hajlandó sem a cserére, sem a vételár visszafizetésére. A jogszabályok azt sem határozzák meg, hogy a termék meghibásodása esetén hányszor köteles a fogyasztó elfogadni a kijavítást mielőtt a kicserélést kérné, vagy hányszor köteles a cserét elfogadni a vételár visszafizetése előtt. Így a kereskedők sokszor évekig „javítgatják” a készüléket, esetleg újabb cserét ajánlanak fel akkor is, amikor az adott terméket már kétszer kicserélték, de ugyanaz a hiba újra jelentkezett.

Lehet, hogy a jótállási/szavatossági idő után ki kell dobnunk egy készüléket, mert nincs hozzá alkatrész. Jelenleg nincs olyan jogszabály, mely kötelezővé teszi a kereskedőnek, hogy a megvásárolt termék alkatrészeit meghibásodásuk esetén – jótállási, illetve szavatossági időn túl – pótolni köteles. Így előfordulhat, hogy néhány év után a hibás televízió alkatrészeit külföldről kell beszereznünk saját költségünkre, ellenkező esetben kidobhatjuk azt.

A szakértői vélemények sokszor egyoldalúak, és megkérdőjelezhető függetlenségük.Egy fogyasztói jogvita eldöntéséhez számos esetben szakértői vélemény szükséges, azonban nincs egyértelmű jogi szabályozás arra vonatkozóan, hogy melyik szakértői vélemény kötelező érvényű. Így a vállalkozók sokszor a gyártótól szerzik be állásfoglalásukat, vagy hosszú távú szerződést kötnek egy akkreditált vállalkozással, így a fogyasztók joggal kérdőjelezik meg azok függetlenségét. Gyakran előfordul, hogy ruházati termékeknél, cipőknél a szakértő „szemrevételes vizsgálat” alapján utasítja el a fogyasztó panaszát.

Nem kell mindig magyar nyelvű használati és kezelési útmutatót mellékelni egy termékhez,csak akkor, ha ezt adott termékre vonatkozóan jogszabály kötelezővé teszi. Így előfordulhat, hogy angol nyelvű használati és kezelési útmutatóval találkozunk a dobozban.

A fenti néhány példából is látszok, hogy van még tennivaló a fogyasztóvédelem területén. Megfelelő jogalkotói szándék esetén olyan szabályozás születhet, amely kizárja a visszaélések, „félreértelmezések” lehetőségét, és egyértelmű helyzetet teremt mind a fogyasztók, mind a vállalkozások számára.

Copyright