Pontosidő

GYIK

Gyakran ismételt kérdések


Az alábbiakban röviden igyekszünk választ adni a békéltető testületi eljárással kapcsolatban felmerült leggyakoribb kérdésekre. Kérjük, a témával kapcsolatban olvassa el az Eljárás Menete, illetve a Magunkról menüpontban található információkat is, valamint tekintse meg videónkat, amelyből egy konkrét ügyön keresztül megtudhatják azt is, hogyan zajlik egy békéltető testületi meghallgatás.

Mi is az a békéltetés?

A békéltetés egy a fogyasztó számára ingyenes és gyors, bíróságon kívüli vitarendezési lehetőség, amelyet minden olyan ún. fogyasztói jogvitában érdemes igénybe venni, ahol a panasz rendezésére tett kísérletünk nem vezetett eredményre.

Mely esetekben lehet a békéltető testületekhez fordulni?

A békéltető testület hatáskörébe tartozik a fogyasztó és a vállalkozás közötti, a termék minőségével, biztonságosságával, a termékfelelősségi szabályok alkalmazásával, a szolgáltatás minőségével, továbbá a felek közötti szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos vitás ügy (a továbbiakban: fogyasztói jogvita) bírósági eljáráson kívüli rendezése.
A békéltető testület hatáskörébe a termékek megvásárlásával és a szolgáltatás igénybevételével kapcsolatos fogyasztói jogviták tartoznak. Ennek értelmében a testületnek nincs hatásköre például munkajogi és esélyegyenlőségi kérdésekben eljárni.
A pénzügyi, biztosítási panaszok rendezését pedig egy speciális fórum, a Pénzügyi Békéltető Testület (felugyelet.mnb.hu/pbt) hivatott ellátni.

Mi az eljárás célja?

A békéltető testületi eljárás alapvető célja az, hogy megkíséreljen a fogyasztó és a vállalkozás között egyezséget létrehozni. Amennyiben ez eredménytelen, az ügyben az Eljáró Tanács a rendelkezésre álló bizonyítékok, dokumentumok alapján hoz döntést.

Van-e eljárási díj?

Nincs, a békéltető testületi eljárás díjmentes.

Ki és hogyan indíthat békéltető testületi eljárást?

Békéltető testületi eljárás a fogyasztó (panaszos) írásbeli kérelme alapján indulhat. Az eljárás megindításának feltétele, hogy a fogyasztó az érintett vállalkozással közvetlenül megkísérelje vitáját rendezni.
A jelenlegi szabályozás értelmében már nem csak a természetes személyek (magánszemélyek) kezdeményezhetik a békéltető testületi eljárás megindítását. A fogyasztóvédelmi törvény szerint fogyasztónak minősülnek a mikro, kis- és középvállalkozások, civil szervezetek, társasházak, lakásszövetkezetek és egyházak is.
Az eljárás megindítása iránti kérelmet a fogyasztónak alapvetően a lakóhelye vagy tartózkodási helye, ennek hiányában a vállalkozás székhelye szerinti békéltető testülethez kell benyújtania, a 2014-től érvényes szabályok szerint azonban a fogyasztó külön kérelmére, bármelyik, a kérelemben megjelölt testület illetékes (tehát amennyiben például egy budapesti lakos a Pest Megyei Békéltető Testülethez szeretne inkább fordulni, és ezt kéri, erre lehetősége van).
A kérelem formanyomtatványa személyesen átvehető a Pest Megyei Békéltető Testület irodájában, vagy letölthető honlapunkon a „Panaszküldés” menüpont alatt. A fogyasztónak a kitöltött kérelemben elő kell adnia röviden a vállalkozással szembeni panaszát, a panaszt alátámasztó tényeket, és csatolnia kell az okirati bizonyítékok másolatát. A fogyasztó meghatalmazott útján is eljárhat. Ebben az esetben csatolnia kell az ügyben eljáró személy eredeti meghatalmazását.

Mit kell tartalmaznia a kérelemnek?

A kérelemnek tartalmaznia kell:
-    a fogyasztó nevét, lakóhelyét vagy tartózkodási helyét,
-    a fogyasztói jogvitával érintett vállalkozás nevét, székhelyét vagy érintett telephelyét,
-    ha a fogyasztó nem a lakóhelye/tartózkodási helye szerinti testülethez kíván fordulni, akkor a kérelmezett testület megjelölését,
-    a fogyasztó álláspontjának rövid leírását, az azt alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait,
-    a fogyasztó nyilatkozatát, hogy az érintett vállalkozással közvetlenül megkísérelte a vitás ügy rendezését,
-    a fogyasztó nyilatkozatát arra nézve, hogy az ügyben más békéltető testület eljárását nem kezdeményezte, közvetítői eljárást vagy polgári peres eljárást nem indított,
-    a testület döntésére irányuló indítványt,
-    a fogyasztó aláírását.
A kérelemhez csatolni kell azt az okiratot, illetve annak másolatát (kivonatát), amelynek tartalmára a fogyasztó bizonyítékként hivatkozik, így különösen a vállalkozás írásbeli nyilatkozatát a panasz elutasításáról, ennek hiányában a fogyasztó rendelkezésére álló egyéb írásos bizonyítékot az előírt egyeztetés megkísérléséről.
Ha a fogyasztó meghatalmazott útján jár el, a kérelemhez csatolni kell a meghatalmazást.

Mennyi időn belül zárul le a békéltető testületi eljárás?

A hiánytalan kérelem beérkezését követő kilencven napon belül (a testület elnöke 60 napon belül meghallgatási időpontot tűz ki, majd a meghallgatás napját követő 30 napon belül a felek postai úton megkapják a döntés írásba foglalt, részletes, indoklással ellátott változatát). Indokolt esetben ezt a határidőt a testület elnöke legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja

Hogyan jár el a békéltető testület?

A békéltető testület általában háromtagú tanácsban jár el (fogyasztói oldal és a kamarai oldal képviselője, valamint az Eljáró Tanács elnöke, akit a Testület elnöke jelöl ki).
Ha a testület elnöke szerint a fogyasztói jogvita egyszerű megítélésű, az eljárás lefolytatására egyedül eljáró testületi tagot jelöl ki – azonban, ha azt mindkét fél kéri, ilyen esetekben is háromtagú tanácsnak kell az ügyben eljárnia.
A békéltető testület eljárása nem nyilvános, kivéve, ha az eljárás nyilvánosságához mindkét fél hozzájárul.

Milyen módon történik a felek értesítése?

A békéltető testület eljárása során az iratokat a feleknek postai szolgáltató útján, a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó külön jogszabályok szerint kell kézbesíteni.

Van-e szóbeli meghallgatás?

Igen, az elnök a meghallgatás kitűzött időpontjáról a feleket a kérelem másolatának és az általuk jelölhető tagok listájának egyidejű megküldésével kellő időben előzetesen értesíti. Az elnök a körülmények mérlegelése alapján kezdeményezheti az eljárás írásbeli lefolytatását, a meghallgatás mellőzéséhez azonban mindkét fél hozzájárulását be kell szereznie.

Milyen teendői vannak a vállalkozásnak?

Az értesítésben a vállalkozást fel kell szólítani, hogy az értesítés részére történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül írásban nyilatkozzék (válaszirat) a fogyasztó igényének jogosságát és az ügy körülményeit, valamint a tanács döntésének kötelezésként történő elfogadását (alávetés) illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, illetve csatolja azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik. Figyelmeztetni kell a vállalkozást, hogy az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozattételének elmaradása esetén a tanács a rendelkezésére álló adatok alapján határoz.
A békéltető testület közzéteheti annak a vállalkozásnak a nevét, székhelyét és az eljárással érintett tevékenysége megjelölését, amely az említett felszólítás ellenére nem tett az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozatot, és a kitűzött meghallgatáson nem jelent meg, ilyen módon megakadályozva az egyezség létrehozását. Erre az értesítésben a vállalkozás figyelmét fel kell hívni.
A vállalkozás a székhelye szerinti békéltető testületnél vagy – valamennyi békéltető testületre kiterjedő hatállyal – a Magyar Kereskedelmi és Iparkamaránál írásban, visszavonásig érvényes általános alávetési nyilatkozatot tehet, amelyben vállalja, hogy a békéltető testületi eljárásnak és egyezség hiányában az ilyen eljárásban hozott határozatnak aláveti magát. Az alávetési nyilatkozatban a vállalkozás kötelezettségvállalásának mértékét, illetve hatályát a jogvita tárgyának általa meghatározott értékében vagy más módon is korlátozhatja.

Mi történik, ha valamelyik fél nem jelenik meg a meghallgatáson?

Ha a meghallgatáson bármelyik fél szabályszerű értesítés ellenére nem jelenik meg, vagy nem terjeszti elő bizonyítékait, a tanács lefolytatja az eljárást, és a rendelkezésre álló adatok alapján dönt.

Milyen döntések születhetnek az eljárás során?

A békéltető testületi eljárás elsődleges célja a felek közötti vita mindkét fél számára elfogadható egyezséggel történő lezárása. A felek közötti egyezséget az eljáró tanács határozatba foglalja, mely végrehajtható.
Egyezség hiányában a tanács az ügy érdemében dönt. Ha a tanács a fogyasztó kérelmét megalapozottnak találja, kötelezést tartalmazó határozatot csak abban az esetben hozhat, ha a vállalkozás az eljárás során akként nyilatkozott, hogy aláveti magát az eljáró tanács döntésének. Amennyiben a vállalkozás ilyen nyilatkozatot nem tett, az eljáró tanács ajánlást tesz, mely nem kötelező a vállalkozásra nézve. A vállalkozásnak azonban az ajánlás teljesítését is érdemes megfontolnia, mivel a békéltető testület – a fogyasztó nevének megjelölése nélkül – a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét nyilvánosságra hozza (például itt, honlapunkon, a Közzététel menüpont alatt).  
Ha az eljáró tanács a meghallgatást követően a fogyasztó vállalkozással szembeni kérelmét megalapozatlannak találja, a kérelmet elutasítja.
A tanács az eljárást megszünteti, ha a fogyasztó a kérelmét visszavonja, a felek az eljárás megszüntetésében megállapodnak, az eljárás folytatása lehetetlen, vagy ha az eljárás folytatására a tanács megítélése szerint bármely okból nincs szükség.
A tanács határozatát, illetve ajánlását annak meghozatala napján hirdeti ki. A kihirdetett határozat, illetve ajánlás írásba foglalt egy-egy példányát a békéltető testület legkésőbb 30 napon belül megküldi a feleknek.

Mennyi időn belül kell eleget tennie a vállalkozásnak a határozatban foglaltaknak?

A kötelezést tartalmazó határozatban megállapított kötelezettség teljesítésére rendszerint – a határozat kézbesítését követő naptól számított – tizenöt napos határidőt kell szabni. A tanács ajánlásának az abban meghatározott határidőben kell eleget tenni.

Milyen következményei vannak, ha a vállalkozás nem tesz eleget a határozatban foglaltaknak?

Ha a vállalkozás a tanács ajánlásának nem tesz eleget, a békéltető testület – a fogyasztó nevének megjelölése nélkül – jogosult a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét – legkorábban az ajánlásnak a vállalkozás részére történt kézbesítésétől számított hatvan nap elteltével – nyilvánosságra hozni, kivéve, ha bírósághoz az ajánlás hatályon kívül helyezése iránt keresetet nyújtottak be. Ez utóbbi esetben a nyilvánosságra hozatal lehetősége kizárt mindaddig, amíg a bíróság eljárása jogerősen le nem zárult.
Ha a vállalkozás a kötelezést tartalmazó határozatot vagy a határozattal jóváhagyott egyezséget a teljesítési határidőn belül nem hajtja végre, a fogyasztó kérheti a bíróságtól a határozat végrehajtási záradékkal történő ellátását.


Copyright